Elkezdtem máshogy látni azt, amit éppen meg szerettem volna fotózni, mert addig nem láttam, csak néztem. Sok év telt el, és sok minden történt, amikor ráébredtem, hogy hivatásomnak szeretném tudni a forográfus létet. Időközben elvégeztem a Nemzeti Közszzolgálati Egyetem, Rendészettudományi Karán a közlekedésrendészeti szakirányt, de éreztem, hogy itt nincs vége a tanulmányaimnak. Elvégeztem felnőttoktatás keretében egy fotográfus tanfolyamot, ahol rengeteg minden a helyére került a fejemben, és hatalamas lökést kaptam a jó irány felé. Hivatalosan is fotográfus és fotótermékkereskedő lettem.
Leginkább a természetben, külső helyszínen szeretek fotózni, kihasználva a természetes fényeket, a tájak, épületek sajátosságait. Ez lehet egy park, erdő, mező, de egy elhagyatott vasúti pályaudvar, vagy egy graffitis romos épület is. Mert számomra MINDEN és MINDENKI szép. Az én feladatom, hogy a modellnek ezt bebizonyítsam az elkészített forográfiákon keresztül. Nem szeretem a beállított, művi képeket, ahol erőltetett a póz, a mosoly.